Homérosz haragja

Adják az istenek,
Hogy ne ürüljön ki a patron,
Ne fogyjon ki a papír, és
Ne romoljon el a router.

HOMÉROSZ HARAGJA

Pocsékok az utak Lídiában – mormolta az orra alatt Homérosz. Lehet, hogy a lovakat hajtó szolgájához szólt, de lehet, hogy csak magában mormogott. A szolga, aki pedig szívesen diskurált volna gazdájával, úgy vette, nem hozzá szólnak, annyira kellett figyelnie, hogy ügyesen kikerülje a kátyúkat. – Nem csak az utak pocsékak, hanem maga a líd király is pocsék egy király. – folytatta monológját Homérosz – Pénze van temérdek, szolgával is jól el van eresztve, kirendelhetne egy rabszolga-brigádot, hogy rendbe tegyék az utat.

Homérosz, az országos hír? énekmondó úgy került Lídiába, hogy nemrég a líd király meghívta, hogy lépne fel egy nagy lakomával összekötött ünnepségen, amelyet a király rendezett vitézeinek Árész, a háború istene tiszteletére. Ehhez az alkalomhoz nagyon illett a Hellász-szerte ismert rabszodosz költeménye az Iliász. Homérosz nem kedvelte a dúsgazdag királyt, mégis elvállalta a fellépést. Nem a kialkudott magas honorárium miatt, hisz elég gazdag volt ahhoz, hogy válogathasson a felkérések között, de kiadásai jelent?sen megn?ttek. Amióta megvakult (a szörny? fert?z? betegség, a trachoma vette el a látását) több szolgát kellett tartania. Nem is szívesen vállalkozott a hosszú útra, különösen a líd király udvarába, aki nem csak rossz király volt, hanem még m?kedvel? költ? is, aki sokszor kínozta udvaroncait döcög? verseinek hangos deklamálásával.

Ez még hagyján, ez az udvari emberek sorsa-baja, de egyszer Homérosz fülébe jutott, hogy a király, mint „kolléga” megbírálta az Íliászt, az ? legkedvesebb munkáját. Azt kifogásolta benne, hogy minden baj, veszekedés, vita a n?k miatt tört ki. Hogy lehet az, hogy komoly férfiak, országos hír? harcosok egy alacsonyrend? teremtmény, egy n? miatt egymás torkának esnek?

Pedig Homérosz nagy költ?i érzékkel nem is írt a nagy háborút kirobbantó okról. Az el?zményeket Hellaszban mindenki ismerte, jelesül azt, hogy azért tört ki a trójai háború, mert egy ottani playboy, Páris megszöktette Meneláosz király márványszobor-szépség? feleségét, Helénát.

Az csak sok-sok évszázaddal kés?bb, egy francia színdarabból derült ki hogy Meneláosznak már nem is kell a n?, mert Heléna azt hitte, hogy az, hogy szép, önmagában elég ahhoz, hogy férje örömét lelje benne. Ki szeretne a Mílói Vénusz pontosabban a Milétoszi Afrodité mellett aludni. Ám a háború, ha már kitört, bár okafogyottá vált, ment a maga útján, mint – a Görögországban aligha el?forduló – lavina.

TOVÁBB OLVASOM