Hegelt?l tudjuk, hogy a mennyiségi változások, ha megizmosodnak, min?ségi változásokká n?nek fel. Ugyancsak t?le tudjuk, hogy létezik véletlen is, de ez csak viszonylagos: egy szempontból véletlen, más összefüggésben ugyanez lehet szükségszer? is, tehát a szükségszer? megjelenhet a véletlen jelmezében is. Mindezt egy másik német, Marx Károly fordításában tanultuk. Az egyik német miért fordítja a másik német szövegét? Nem nyelvi fordításról van szó. Hanem egy harmadik tudós szerint a téziseket fejtet?r?l a lábakra kellett állítani. Egy tézis, olyan, mint a Kejfel Jancsi: fordítva is megáll, s?t a talpán biztosabban áll, mintha fejen állna.
Van ett?l diametrálisan eltér? vélemény is. Olyat is hallottunk, ha egy pillangó valahol a hottentották országában megrebbenti pillekönny? szárnyait, ez a T?zföldön cunamit okozhat. Ugyanez a gondolat, de tárgyunkat közelebbr?l érintve. Egy ismert bölcs (de sajnos számomra ismeretlen), azt mondta, ha Kleopátrának nagyobb lett volna az orra, másképp alakul a világ sora.( Érdekes, hogy pont az orráról elmélkedik ) Kis eszmefuttatásunkban azt szeretnénk bemutatni, ha Marcus Antonius matrózainak nem lett volna fert?z? hasmenése, és megnyeri az actiumi tengeri csatát, tehát kelet gy?z a nyugat felett, máshogy alakul a történelem menete. A Római birodalom súlypontja egy fél ezredévvel el?bb kerül keletre.
Lehet, hogy a pillangópártiaknak van igaza. A hottentotta lepke büszkén feszíti a mellét, – ha van neki – ha a t?zföldet eloltja a cunami. Az 1956-os hazai felkelés résztvev?i büszkén mondják, hogy lám megdöntöttük a szovjetrendszert, pedig Budapest egy lepke volt csupán a moszkvai t?zföldnek.