Iszik pénzes, iszik dolgos,
Iszik csuhás, iszik zsoldos,
Iszik szolga, iszik dajka,
Iszik tolvaj, iszik szajha,
Iszik emez, iszik amaz,
Iszik derék, iszik pimasz,
Iszik sz?ke, iszik barna,
Iszik tudós, iszik balga.
(Carmina burana, XI-XII. század,
Weöres Sándor fordítása)
Az istenek, mint tudjuk, „Olympos” márkájú nektárt isznak. De mit, mikor, hol, mennyit, mib?l, miért isznak a halandók? Minden vendéglátóhely hirdeti mázolt, vagy neonfénycs?b?l kovácsolt cégtábláján: bor, sör, pálinka. Egyik se ?si finnugor szó. A bor és a sör török jövevényszó, és vélhet?leg azel?tt került nyelvünkbe, miel?tt a próféta meghirdette a szesztilalmat. A pálinka szláv szó, az ital el?állítási technológiájára utal és a szláv „pality” égetni, tüzelni szóra megy vissza. Tehát a nyelvtudomány tanulsága szerint ?seink még antialkoholisták voltak, és nyereg alatt puhított kancatejjel ünnepeltek magnum áldumásaikon. Italukat a sztyeppei illemkódex szerint a legy?zött ellenség koponyájából fogyasztották.
A fentnevezett italok lelke- szelleme a „spiritus vini”, a bor szelleme, ahogy azt a régi rómaiak hívták. A szellem lelke pedig az alkohol, egy idegméreg, ami a mámort okozza. Az alkohol szó arab alkimista szakkifejezés, egy fontos varázsreakció katalizátorát jelenti, amely két anyag egyesülését el?segíti. Eredetileg egy egyiptomi kozmetikum volt, amivel a kacér egyiptomi dámák a szemöldöküket festették, vélhet?leg szintén azért, hogy egy egyesülésüket el?segítse. Az alkohol egy, vagy több hidroxilgyököt tartalmazó telített szénhidrogén-vegyület. Aki ezt nem tudja hiba nélkül, folyékonyan felmondani, az nem kap több piát. (A pia cigány szó, és rokonságban van a szláv „pity”-inni szóval.) Amit mi iszunk, az egy másodfokú alkohol. Tudományos szerveskémiai neve: etanol. Ez a nemes anyag, sajna, züllésnek indult, és lassanként lecsúszik az üzemanyag színvonalára. Aligha lesz költ?, aki szerelemdalt írna préselt acéllemez marmonkannájához.