Dédapám történe

Dédapám, apám nagyapja a keresztény naptár szerint 1800-ban Szent Szilveszter napján született Galíciában az egyik Tarnow melletti faluban. Azért mondhatom, hogy egyikében, mert Malinovó tulajdonképpen három falu volt, csak a hatóság tekintette egynek, de mindhárom résznek ugyanaz a neve volt. A három községet hívhatták volna Tarnow külvárosának, annyira összen?tt a gubernium f?városával – amit az öregek még vajdaságnak nevezek – hogy minden átmenet nélkül folyt össze a város a három faluval. A falvak is egyformák voltak, a házak mind boronafallal készültek, csapolva, és zsindellyel fedve. A bádogfedés a gazdagság jele volt. A kémény és a kandalló ritkán téglából rakva, de inkább vessz?b?l fonva és sárral tapasztva volt. Ha egy falu leégett, ami még békeid?ben is el?fordult, még inkább a nyolcszázas évek háborús világában – Napoleon állandóan arrafelé csavargott – falu szó szoros értelmében vett h?lt helyét csak az égre meredez? kémények mutatták. Egy süket ember meg se tudta volna megkülönböztetni a falvakat egymástól, a tájékozódást csak a fül segítette. Egyikben jiddisül gajdoltak, a másikban polyákul povedáltak, a harmadikban az ukrán járta, amit az ottaniak ruténnak hívtak, és az orosz határ túlsó oldalán kisorosz volt a hivatalos neve.

A dédit Gutmannak hívták, azért, mert az askenázi királyn? – hogy Allah növessze nagyra a szakállát, ahogy a néha errefelé járó muzulmánok rutinból hozzátették, – elhatározta, hogy német szokás szerint mindenki viseljen vezetéknevet, ami elég furcsán hangzott egy szakálas-pajeszos pónem esetében. Az elnevezés úgy történt, hogy a beamterek végigjárták az utcákat, az ott lakóknak egyforma neveket adtak. Ez azért is volt célszer?, mert a házakra királyn? még nem szögeztetett bádog számtáblákat és így a névb?l ki lehetett a címet is találni. A táblák csak a császárné fiának jutottak eszébe.

A jólelk? császárné szíve majd megszakadt, amikor a kollégái unszolására el kellett foglalnia a szép Galíciát, és K?nigreich Galizien und Ladomerien néven az amúgy is óriási birodalmához kellett csatolnia. Így lett az ? birodalma nagyobb, mint az addig rekordméret? Lengyelország. Így könny? nagyobbnak lenni. A Ladoméria a szót a tucatnyi Vlagyimír név egyikéb?l fabrikálták, még az ?sid?kben.

A dédit a rabbi Izidor ben Jákob néven jegyezte be hitközség nagy, ívméret? zöld-fekete csíkos anyakönyvébe, de el?írásszer?en a Gutmann nevet is odaírta, ám megvetése jeléül, gót bet?kkel. A születési dátumot már tisztességesen szerepeltette, a teremtés, pontosabban, az ember, Ádám és Éva megalkotásától számított 5559. évben. Közben, míg blokk-bet?kkel végezte hivatali munkáját, perlekedett az Úrral: Ha már olyan régen meg vagyunk születve, igazíthatnál rajtunk egy kicsit.

TOVÁBB OLVASOM