A nagy indoeurópai tudós, Darwin, aki tulajdonképpen normann-orosz családból származott és eredeti neve Darvinov volt, írta a „Fajok eredete” cím? örökbecs? munkájában hogy az emberi faj fennmaradása és a Holdra való eljutása, alapvet?en a tagolt nyelv feltalálásának volt köszönhet?. A gy?jtöget? életmódot folytató ?sember, hiába szeretett volna vacsorára almakompótot, de még nem találták fel, hogy a kerek gyümölcsöt „almának” kell hívni. Viszont a körtealakú gyümölcs neve „körte”. Így vacsorára ?sfelesége körtekompótot szolgált fel, amire az ?sember nem engedte este az ?sasszonyt nyoszolyájába, így csökkent a faj fennmaradásának valószín?sége.
Az emberi nyelv odáig fejl?dött, hogy a tudósok arra is találtak kifejezéseket, hogy egymással meg tudják beszélni az emberiség fejl?désének különböz? korszakairól alkotott véleményüket. Egyesek a használt szerszámok szerint korszakolták a storyt. Így lett k?korszak, rézkorszak, bronz,-és vaskorszak. Volt, aki a g?z korszakáról, s?t az atomkorszakról is beszélt. Mások a m?vészetet tekintették a korszakolás alapjául. Így született a megalit (nagy k?építmények), reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus, a szocreál. korszaka. Egyesek ezekhez a korszakokhoz embertípust is hozzárendeltek. Bölcsészdiák koromban részt vettem hallgatóként egy akadémiai vitán, amelynek „a barokk ember” volt a tárgya. A vita végeredményére nem emlékszem, mert az akadémiai ülést Sárospatakon tartották, és minket vonattal vittek oda vattának, mert nem bíztak abban, hogy a helybelieket lázba hozná a téma. A vándorgy?lést hamar bezárták azzal, hogy akinek lenne hozzáf?znivalója, adja be írásban, majd a kiadványban meg fog jelenni. Utána akadémikusok és hallgatók átvonultunk a helyi vendégl?be és itt a film megszakadt.
Amíg a tudósok csak magyarázni akarták az emberiség történetét, nem volt semmi komplikáció. Azután két intelligens német fiatal összebarátkozott. Egy szerény anyagi háttérrel rendelkez? klasszika-filológus bölcsész, és egy gazdag gyáros m?velt fia, aki ugyan akadémiai oklevéllel nem rendelkezett, de egyéves önkéntes korában s?r?n látogatta a laktanya közelében lév? egyetem el?adásait. Ez az1848-as év el?tt történt, amikor egész Európa a változás tüzében égett. A két fiatal az emberiség egész történetét a társadalmi osztályok folyamatos harcának vonalára f?zték fel és akaratlanul, – bár mindketten ateisták voltak – átvették a keresztény vallás alapeszméjét, hogy a történelem valahonnan valahová, a teremtést?l az utolsó ítélet felé halad.
A szellemes, de értelemszer?en sommás általánosításból levonták a következtetést, hogy melyik osztály hivatott önmagát öngyilkos módjára, mint osztályt, likvidálva, megszüntetni az osztályharcok okozta turbulenciákat elvezetni az emberiséget a paradicsomba, ahonnan elindult, de természetesen sokkal magasabb m?szaki színvonalon. Az elérend? paradicsomot akkor divatos szóval kommunizmusnak nevezték el. E világmegváltó tudás birtokában a tudósoknak, nem a világ magyarázata, hanem jobbítása lett a feladata. Gondolataikat egy még csak könyvnek sem nevezhet? brosúrában adták közre 1848 elején. Aligha tévedünk, ha azt mondjuk, hogy ez a kis füzet világméret? hatást váltott ki.